Minden napra egy mese - Harmadik mese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ici-pici katica, akit reggel az anyukája elindított az iskolába, és meghagyta neki, hogy hét fekete pöttyöt hozzon haza, úgy, ahogy jó kis katicához illik.
A kis katica hátán addig egy pötty sem volt. De ügyes és okos kis katica volt, és az iskolában éppen hét pöttyöt szerzett meg.
Már előre örült, hogy az anyukájának örömet szerez ezzel a hét pöttyel, és elindult hazafelé.
Ám útközben eleredt az eső, és a kis katica megázott. Az odújuk bejáratánál vette észre, hogy a hetedik pöttyöt útközben elvesztette. Biztos az esőben ázott le.
Nagyon kétségbeesett, és nem mert bemenni az odúba.
Elindult világgá, és közben reménykedett, hogy megtalálja az elveszett pöttyöt.
Arra repült egy pillangó, és megkérdezte:
- Mondd, kis katicabogár, neked nem otthon lenne a helyed? Nemsokára besötétedik, el fogsz tévedni, és nem találsz haza.
- Jaj, nem merek hazamenni, elvesztettem a hetedik pöttyömet. Biztos az eső mosta le...
- Hát, nemsokára nekem is nyugovóra kell térnem, de szólok a szentjánosbogaraknak, ígérem.
Azzal elrepült a szentjánosbogarakhoz, akik azonnal a pötty keresésére indultak. Meg is találták egy lapulevél tetején.
Így a kis katica visszaragasztotta a hetedik pöttyét a hátára, a piros és fényesen csillogó páncéljára, és otthon megmutatta az anyukájának.
Boldogan éltek, amíg be nem kapta őket egy molnárfecske, de az már egy másik mese.